Zspider alkotói blog

Mielőtt a mai témára térnék először is szólnom kell, hogy egy bejegyzésem sajnálatos módon elveszett. Ebben a blog jövőjét meséltem el és azt, hogy miért vagyok ilyen csendes. Nem írom le még egyszer. Kapja be a blog.hu és ez az átláthatatlan zűrzavar, amit ők kezelőfelületnek neveztek el.

A mai témánk viszont más. Ma panaszkodni fogok! Alig várjátok ugye?

Beszéljünk a képregényekről. Én jelenleg három képregényre várok. Az írás készen van és csak a rajzok jönnek be. Ez egy vicces dolog. Tudni illik én 2004-ben írtam az első képregény forgatókönyvemet. Az elmúlt nyolc évben több képregényt írtam, mint amennyit valószínűleg bárki összesen. Sőt, volt esett, hogy az ismerőseim piszkáltak ezért. Miért? Mert egy se jelent meg nyomtatva. Ugyanis nincs erre pénzem és gyomrom, hogy rávegyek valakit. Sok magyar alkotó úgy éri ezt el, hogy jó helyen van barátja és a többi zsebből. Én nem akarom ezt. Részben egy fillérem sincsen ilyesmire, másik ok az, hogy nem akarom így elérni a "hírnevet". Az idézőjelek azért vannak ott, mert költői túlzás a hírnév. Na és innen kezdve gyújtok fe magam mögött sok hidat, de valakinek ki kell mondania. Az online képregényeket leszarja a magyar képregényes társadalom, ha azok nem vicces sztripek. Örömmel olvasok ellenpéldákról, de az nem számít, aki utána nyomtatva is megjelent.

Írtam, hogy nem akarok az lenni, aki tolakodással és pénzel kapja meg a nevét ezért nem is erőltettem soha a nyomtatott publikációt vagy a durva reklámozást a képregényes körökben. Ez azért vicces, mert jó vagyok benne. Azt szoktam mondani, hogy ha kapok elég időt bárkinek eladok bármit, de sose akartam eladni a művészetemet. Úgy vélem ennek a hírnevét ki kell érdemelni alkotással. Talán ezért fáj, amikor bizonyos emberek egy képregényt kinyomnak, ami szörnyű és mindenki ámuldozva dicséri őket. Én meg közben itt állok öt publikációval és megannyi rövidebb művel, amiket nem is számolok képregénynek, mert csak pár oldalasak és a legtöbb képregényes onnan tudja, hogy ki vagyok, hogy ismernek engem, de semmit se tudnak a műveimről.

Izgalmas kettősség ez. Egyik oldalam haragos és bosszús ezért a névtelenségért és a másik... boldog, mert ameddig másokat piedesztárra emelnek a semmiért én maradhatok művész. Képregényíró, aki azért ír, mert ez az élete. Nyolc év alatt több száz, talán ezer oldalt írtam és mindent imádtam. Megjelent négy képregény tőlem és már majdnem teljesen készen van a következő kettő. Egy fillért se kaptam értük és a legnagyobb elismerést egy képregény alkotótól kaptam, akit már akkor is ismertem amikor még egyikünk se foglalkozott ezzel. Ez benne az izgalmas, mert az egyik oldalam vágyik egy kis figyelemre és dühös mikor nem kapja meg a másik... nagyon magasról szarik rá.

A Randomhoz ezért csatlakoztam alapításkor, mert ők mások voltak. Egy kis zenei metaforával élek itt: A magyar piac teli volt klasszikus zenékkel, buta és üres pop számokkal meg pár indie rockkal, amit senki se értett. A random punk rock volt, imádta a régit, de  csak a jövő érdekelte. A piac azóta változott, de nem nagyon. A random még mindig egy üvöltő és vad rock zenekar, aminek az üzenete az, hogy "ha nem tetszik akkor bekaphatod és elhúzhatsz a francba" és ez csodálatos. Az én szememben a Random célja az, hogy megnézze mit nem lehet és megtegye. Minden projektemmel valami elmebetegebb és durvább dolgot próbálok a többiekre erőltetni. Néha sikerül, néha csak furcsán néznek rám.

Elkalandoztam megint, ugye? Bocs. A lényeg, hogy ez egy fura helyzet. Zavar, hogy nem kapok díjakat ennyi képregény után? Nem. Az, hogy nem tudják a nevemet? Kurvára nem. Az, hogy nem ismerik a műveimet? Na, ez igen. Ez egy tény rólam, amit hamar megtanul az, aki egy kis ideig a társaságomban van: Leszarom ki mit gondol rólam. Pláne, ha a művészetemről van szó. Ne az alkotót nézd, hanem a műveket. Lényegtelen az a szerencsétlen magányos lúzer miket magyaráz és kiket oktat ki a balfaszságairól, azt nézd, hogy mennyire volt jó, amit olvastál tőle. Nekem ez a hozzáállásom.

Utolsó sorban írnom kell még valamiről... az alkotótársakról. Az elmúlt években a magyar képregények legnagyobbjaival dolgozhattam együtt hihetetlen műveken és ezért elmondhatatlanul hálás vagyok. Tudom, hogy engem mindig a következő mű hajt, hogy már írás közben mesélem az új sorozatom ötleteit, de ez csak azért van, mert ezek az emberek annyira megihletnek. Hinnéd például, hogy Balakinnal úgy alkottunk több, mint 80 oldal képregényt, hogy még sosem találkoztunk? mai napig kiakaszt ez a tény. Ez az ember több időt töltött az írásaimmal, mint majdnem bárki ezen a bolygón és még egy sose volt lehetőségem leülni mellé és megköszöni. Fogalmam sincs, hogy ő figyeli e a blogomat, de én itt is megjegyzem, hogy nagyon köszönök mindent. És nem csak neki, mindenkinek. Minden rajzolónak, minden írónak, akivel együtt dolgozhattam és dolgozni fogok. Örök hálám Nefinek (Nefadar vagy Thorhalla), aki már három éve segít éleben tartani a fórum szerepjátékomat. Hatalmas tisztelet a Tanáraim előtt, mint Szeredi Pál, aki nagy támogatást ad a regényem elkészítésében. A barátaimnak, (annak a kevésnek amennyi van) akik tudtukon kívül rángattak ki sok nagy depresszióból. természetesen a barátnőmnek, aki az évek alatt volt a lektorom, az írótársam, a rajzolóm, kihúzóm, színezőm, szakácsom, ápolóm, őrzőm, támaszom és talán a legfontosabb; az egyetlen igaz múzsám. Köszönöm nektek, teljes szívemből.

Aki nem értené miért is eme hirtelen hangulat változás, hát október másodikán betöltöm a 25. évemet és valószínűleg ez még az én rossz modoromból is kihozza a kedveset. Remélem hamar elmúlik és visszatér a cinikus énem, mert ez idegesít engem.

Megértem, ha valaki belém kötne, hogy nem si írtam sok képregényt így íme a lista csak azokból, amikből rajz is készült:

Avatárok 1. szám - Szati (borító, első oldalak)
Öreg napjaink 1 - Szati
Öreg napjaink 2 - Szati
Öreg napjaink 3 - Szati
Vlad - Szati, CC (Borító első 3 oldal)
Guardian Comics - Szati, CC (Borító első 5 oldal)
Háborúverzum avagy Mi olyan vicces a háborúban? (nem sokárra megjelenik, 3 oldalas rövid történet) - Szati, CC avagy Szabira Barcsik
Blood City - Írtam és rajzoltam az első pár oldalig
Aztec War - Szati (borító és karakter tervek)
***** - Svanha (karakter tervek)
Tükörkép - Szati (ceruzarajz) és CC (kihúzás és színezés) elkészültek a karakterek és az első oldalak
Félelem - CC rajzolja
Libra - Rajzolta ezt Szati, Fodor Attila és kaptam egy képet róla Balakintól
Farkas - Cosmic Ghost (Karakterek és első oldalak)
Farkasok Völgye - Gombalovas
Város Legendái 2 - Társíró voltam Balakin "egyszemélyes műsorához"
Város Legendái 3 - Balakin
Város Legendái 4 - Balakin
BK - Balakin (borítók és első oldalak, még titkos a dolog)
További 4 képregény, amikről csak októberben beszélhetek, de a lényeg, hogy sikeresen együtt dolgoztam azóta három új rajzolóval is.